Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Színlelt és megjátszott szex

2010.06.17

Színlelt és megjátszott orgazmusok

2010. június 17.
Amikor az ölelés hárításról esik szó, nők és férfiak változatos kifogásokat képesek találni. Ha pedig az elhidegülés okait firtatjuk, éppoly hosszú a „bűnlajstromuk”, mint a nőknek. Mi öli meg nemcsak a vágyat, de a szerelmet is? Nos, a férfiak szerint a nők viselkedése. A nők szerint pedig az érzéketlen férfiak.
Címkék: szexorgazmusszeretkezés

Van persze néhány dolog, amely biztosan, lassan és módszeresen gyilkolja a vágyat. Néhány dolog, amelyet az emberek szinte minden kapcsolatban elkövetnek.

Szexstressz
Nincsenek arra nézve előírások, hogy egy éjszakának milyen hosszúnak és viharosnak kell lennie. A vágynak is vannak hangulati fázisai, és meghalna, ha állandóan maximális hőfokon kellene üzemelnie. Ha mindkét fél azt akarja, hogy vágyuk olyan elsöprő legyen, mint kezdetben, előbb-utóbb mindketten teljesítménykényszerbe kerülnek.

Régóta bizonyított tény, hogy sem a nőnek, sem a férfinak nem kell feltétlenül minden alkalommal elérnie az orgazmust ahhoz, hogy élvezni tudja a szexet. A gyengéd közelség, bizalmasság boldog érzete semmivé lesz, ha az orgazmus marad a teljesítmény egyetlen fokmérője. Ráadásul az orgazmus hajszolása könnyen csalásra csábítja a nőt. Előfordulhat, hogy a vad kielégülést a nő csak színleli. Ez azonban előbb-utóbb biztosan kiderül, s akkor a férfi nemcsak szeretői mivoltában, hanem férfiasságában, önbecsülésében is megsérül.

A szex üresnek hat, ha az egyik fél csak testileg vesz részt benne, miközben gondolatai máshol járnak. A másik persze ezt észreveszi, és azt gondolhatja, társának minden előbbre való nála. Ez a szexbűn rendszerint akkor következik be, ha a férfi, akiben a vágy feltámad, azonnal akarja a szexet. Vagy éppen olyasmit kíván a nőtől, amit az nem szeret. A nő pedig, bár semmi kedve sincs hozzá, enged… De vigyázz, soha nem szabad a szexet jutalmazásra vagy büntetésre használni. És soha nem szabad az intim zónát érintő kritikával élni.

Mindegy, hogy szépség-, nagyság- vagy potenciabeli hiányosságról esik szó, a sértő mondatok megtapadnak, s tüskeként tudnak fájni még egy esetleges bocsánatkérés után is. Soha nem oly sebezhető a lélek, mint mikor gazdája meztelen. És soha nem oly fogékony a támogatásra, dicséretre.

Az érzésekről beszélni kell
Az egyik akarja, a másik nem. Előfordul. Nem lehet mindig azonos hőfokon égni. A gyakori visszautasítás azonban a másik félben a mellőzöttség érzetét keltheti. A vágyakat, kívánságokat világosan adjuk a másik tudtára. Mondjuk el nyugodtan, hogy bánt, ha partnerünk ránk mászik, két egész percig oly gyorsan és ütemesen mozog, mint egy varrógép, majd lecsúszik, balra fordul és horkolni kezd…

Tipikus házassági vita például, hogy a férfi későn jön haza, az asszony elégedetlenkedik, szemrehányást tesz. A férfi egy darabig hallgat, tűr. A nő kifakad, robban. Ajtó csapódik. Pár órával később férfi rózsával, széles mosollyal hazatér és szerelmeskedni akar. A nő pedig hárít. A férfi azt gondolja, hogy bocsánatkérésként elég egy ölelés. A nő ezzel szemben tisztázni szeretné a nézeteltérést. Beszélni persze mindenképp kell, de néha nem árt, ha kedvesünk jelzéseit anélkül fogadjuk el, hogy mindenáron tisztázni akarnánk, kinek volt igaza.

A férj levele feleségéhez

Drágám! Az elmúlt egy évben 195 alkalommal közeledtem hozzád. Közeledésem mindössze 9 esetben járt eredménnyel. A többi időt arra használtam fel, hogy összegyűjtsem és rendszerezzem válogatott kifogásaidat. Íme néhány közülük:
„Most ne!” – 35-ször. Az esetek jelentős részében jól indult az este. Én kedves voltam és jókedvű. Te sem mutatkoztál fáradtnak, sőt sokat fecsegtél, mindenféle, számomra kevéssé fontos dologról: Kriszta barátnőd sikertelen fogyókúrájáról, arról, hogy az irodában ki mit mondott, valamint kis fekete cipőkről, amelyeket délután a kirakatban láttál. Én jól felfogott érdekemben érdeklődéssel hallgattam mindezt. Hiába, hiszen amikor úgy éreztem, talán közeledhetek hozzád, kedvesen rám néztél és közölted, most ne.
„Meghallják a gyerekek.” – 12-szer. Természetesen a gyerekek, azon a késői órán, amikorra te befejezted az uborkapakolásból, szemránckrémkenésből, lábszőrtelenítésből, testápolóval való masszírozásból álló rendes esti programodat, már olyan mélyen aludtak, hogy mellettük akár ágyú is döröghetett volna. S ezt te ugyanolyan jól tudtad, mint én. Így aztán talán jogosan éreztem úgy, hogy a „meghallják a gyerekek” kezdetű mondat helyesen így értelmezhető: baromira unlak, apukám.
„Fáj a fejem.” – 29-szer. Nos, drágám! A női fejfájások természetéről orvosi disszertációt tudnék írni. Együttélésünk évei alatt rájöttem ugyanis, hogy a fejfájás kiváltó oka nálad bizonyosan valamiféle vízér, amely hitvesi ágyunk alatt fut, s amely káros energiasugárzásnak fejed fájására gyakorolt hatása már az ágyhoz közelítés során kezdetét veszi. Csak azt nem értem, hogy azon a szép zöld mezőn, ahol vasárnap jártunk, valamint nyaralásaink idején, más ágyakban és más szobákban mi okozza nálad a fejfájást.

A feleség levele férjéhez

Kedvesem! Az elmúlt egy évben 195 alkalommal vágytam arra, hogy közeledj hozzám. Ezt összesen 9 alkalommal sikerült értésedre adnom. A többi időt arra használtam, hogy összegyűjtsem és rendszerezzem válogatott kifogásaidat.
„Fáradt vagyok” – 28-szor. Nos, kedvesem, fáradtságodat én mindannyiszor megértettem, hiszen pontosan tudtam, hogy reggel hétre mentél teniszezni, az irodában legalább két és fél órás fárasztó és bőséges munkaebéden kellett részt venned, utána legalább félórányi fejtörést okozott neked annak a kifogásnak a kidolgozása, amely miatt ismét nem tudtál Petiért iskolába, Zsófikáért meg az óvodába elmenni. Ráadásul minden alkalommal, éppen csak véletlenül, összefutottál a haverokkal, és nyilvánvaló időjárási okok miatt be kellett ugranotok egy pofa sörre, télen egy Unicumra, mely italok tudvalevőleg álmosítanak. Ezek után itthon még a szemetet is levitted, ezért hát tökéletesen érthető, hogy elfáradtál.
„Fáj a gyomrom” – 34-szer. Bár én már fél évvel ezelőtt megadtam neked Krisztina barátnőm kitűnő gasztroenterológusának címét és telefonszámát, valahányszor rákérdeztem, hogy felhívtad-e, mindig azt válaszoltad, most nincsenek fájdalmaid. Nyilvánvaló, hogy gyomorfájásod hátterében valamiféle allergia húzódik, s az allergén én magam vagyok. Csak azt nem értem, hogyan lehetséges az, hogy abban a pillanatban, amikor te akarsz tőlem valamit, soha nem fáj a gyomrod.
„Holnap korán kelünk” – 24-szer. A korai kelés fogalma persze nálad és nálam egészen más. Mert te, kedvesem, indulás előtt pontosan tizenkét perccel szoktál az ágyból kikelni. Akkor, amikor a gyerekek már megreggeliztek, a kávé kifolyt, a mosógép régen dolgozik, a reggeli edény el van mosogatva, a kutya meg van sétáltatva, Zsófi meg van fésülve, Peti táskája be van készítve. Tizenkét perc neked pontosan arra elég, hogy megmosd a fogad, megborotválkozz és felhörpintsd a kávéd. Ezalatt én beágyazok, a földről összeszedem a szennyes holmidat, kiteregetek, és végighallgatom, hogy már megint miattam fogunk elkésni. Szóval a „holnap korán kelünk” kezdetű mondatot javaslom egyes szám második személybe áttenni. Ez esetben azonban nem értem, hogy miről beszélsz.