Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Madarak és Fák napja

2010.05.07

MADARAK  ÉS  FÁK  NAPJÁRA

 

Kép „A természetben a maga helyén minden egyenértékű, egyenjogú, legyen az akár a legparányibb légy dongása, vagy a Vezúv kitörése. E hatalom birtokában nincs sem megvetni – sem letaposni való, s ez nagyon is érdekünk.” Herman Ottó

1902 óta a Párizsban az európai országok egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelmének érdekében.
Kép Az 1906. évi I. törvénycikk szerint minden év májusában egy napot az iskolákban arra kell szentelni, hogy megismertessék a diákokat a fák megvédésével. A világon először Chernel István ornitológus szervezte meg, 1902-ben, Magyarországon. A természetvédelmi törvény 43. § (3) szerint „Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja.
E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”
Az ünnep hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter adott ki körrendeletet 1906-ban, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, illetve öntözni és meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját.

Kezdeményezése széles mozgalommá bővült. A XX. század első felében minden májusban sor is került erre a programra. Az Állatvédő Egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. A második világháború után ugyan sokat veszített népszerűségéből, de a kilencvenes évek óta ismét egyre többen ünneplik meg.


Csupán 1994-ben érett meg újra az idő arra, hogy a Madarak és Fák Napja ismét országos mozgalommá váljék. 1996 óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepli az ország.


Talán soha nem volt annyira szüksége erdőnek, madárnak lakossági védelemre, mint éppen az utóbbi évtizedekben.



Az 1800-as évek nagy természetátalakító tevékenységei (folyószabályozások, mocsárlecsapolások, erdőirtások, újabb és újabb területek művelésbe vonása, stb.) katasztrofális hatással volt az élővilágra. Az ipari forradalom, a kibontakozó orvostudomány közvetlen és közvetett hatásai, a népességnövekedés, a földéhség és mindezek nem várt kellemetlen következményei vezettek el oda, hogy például a mezőgazdaságilag hasznos madarak látványos megfogyatkozása a tudományos körökön túl a közbeszéd, sőt a politikai érdeklődés tárgyává lett. Ma, egy évszázaddal később a helyzet jelentősen megváltozott: felfedeztük az Északi- és a Déli-Sarkot, eljutottunk a Föld legmagasabb és legmélyebb pontjára. Megtanultunk repülni és víz alatt létezni. Karjainkon filléres óra mutatja az időt másodperc pontossággal, helyzetünket méteres precizitással határozhatjuk meg bárhol a Földön.

A Föld túlsó végén élőkkel akár séta közben beszélgethetünk, a levélváltás másodpercek kérdése, szénhidrogén hajtotta járműveinken órák alatt tehetünk meg korábban hónapokat, vagy éveket igénylő utakat. Embert küldtünk a Holdra (és vissza is hoztuk) és egyenes adásban nézünk marsi történéseket.

Ami viszont mit sem változott: önző, elkényeztetett, ostoba kölyök módjára éljük fel a pótolhatatlan erőforrásokat, hagyjuk szanaszét létünk mocskos nyomát, és nem akarjuk észrevenni, nem akarjuk meghallani a figyelmeztetéseket. Százmillió évek során felhalmozott kincseket herdálunk el évtizedek alatt. A javakat elraboljuk, a költségeket a környezettel fizettetjük ki. Élvezzük az élő és élettelen környezetünk nyújtotta javakat, életfenntartó és egyéb szolgáltatásokat. Hisz oly természetes, hogy oxigén-dús levegőt szívunk be és az általunk kilélegzett szén-dioxid nem halmozódik fel a légkörben.


Vajon eszünkbe jut-e, hogy ez a bioszféra, az erdőségek és a tengeri (főként mikroszkópikus) növényzet szolgáltatása? És ingyenes! Talán ezért nem becsüljük…Vagy eszünkbe jut-e, hogy az életfenntartásra alkalmas időjárás és éghajlat is élőlénytestvéreink ingyenes, de megfizethetetlen szolgáltatása?

Hát jusson eszünkbe legalább most, a Madarak és Fák Napján, a legpatinásabb zöld ünnepen, amely itt Magyarországon született egy évszázada. És jusson eszünkbe, hogy a vadon élő növény és állatfajok kipusztulásának ütemét már nem években, nem is hónapokban, vagy hetekben, nem napokban, hanem órákban és percekben mérik…


Május 10-én, hétfőn kerül sor az Állatkertben a Madarak és Fák Napja rendezvényeire. A Főkapunál az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola szakosztálya szervez játékos „kérdezz-felelek” tudáspróbát. Ugyanitt a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének munkatársaitól lehet majd sok érdekességet megtudni Budapest környékének erdeiről, és az erdőgazdálkodás titkairól. A „Madárbarát Tanösvénynél” délelőtt 10 órától óránként vezetést tartanak az Állatkert szakemberei (az utolsó vezetés délután 2-kor indul), amelynek keretében a különféle madárodúkat, etetőket is megismerheti minden madárbarát. A Nagy-tó partján távcsöves madármegfigyeléssel várják az érdeklődőket. A Főkapunál felállításra kerülő „vetélkedő sátornál” a jelentkező csoportok a madarakkal, illetve a fákkal kapcsolatos feladatok segítségével próbálhatják ki tudásukat, akik pedig sikeresen megoldják a feladatlapot, ajándékot is kapnak. A kisebbek számára kézműves foglalkozás is lesz a Majomház szomszédságában. A programok délelőtt 10-től délután 3-ig tartanak.

 

Kép Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.