Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Folyt.

2010.06.17

Te vagy az az embertípus, akinek a reklámokat készítik. Én célirányosan olvasok, vásárolok, így aztán akkor se látom a szarságaikat, ha a képembe tolják. :-) Tuti neked szánták, mert tudják hogy látod és élvezik, ahogy felbosszantod rajta magad!
Le se kell tojni, ezekkel is csak idomítani meg ferdíteni akarják az erkölcsi morált, szítani a feszültséget nő és férfi között.

Elkeseredettnek!
Nálunk is az a módi, hogy én kapom a nemeket meg az észosztást, mások meg az igeneket. :-(
De az én kedvesem legalább szól, ha késik, vagy valami programmódosítás történik.

Ajánlok a figyelmedbe egy kettesebe történő utazást az évforduló idejére, telefon kikapcs, papír ceruza, mint a dedósoknál.
Én ezt csinálta egy exemmel, szánalmas volt, de célravezető.

Megkértem, írja az egyik oldalra azt, ami jó velem, a másik oldalra azt, ami nem.
Én szintén leírtam. Ö csak pár szót, és közölte velem, hogy nem vagyok normális, ne názzem már madárnak.

Ekkor szépen tájékoztattam, hogy ez a kapcsolat azért ilyen fos, mert ennyire nem veszi komolyan az érzéseimet, a személyiségemet, a kettőnk esetleges közös útját.
Nem mer szembenézni a tényekkel! Saját magának nem tudja megmagyarázni, hol a hiba!

Szóval ez volt az utolsó próbálkozásom, hogy felnyissam a szemét. Végül összecsomagolt és elment.

Vesztenivalód nincs, de a papír és ez a szitu sokmindent el fog árulni.
Sok szerencsét hozzá.

karom
2010. június 10. 15:40

ááááááá,most ott van jobbra!!:)

Rákattintottam,elolvastam,felidegesedtem,utálom!:))))

karom
2010. június 10. 15:37

ott középen a reklámban volt,most valami zewa mindmegette van!:)

elkeseredett
2010. június 10. 11:04

Kösz Lucy, hogy reagáltál. Hidd el, én is csak őrlődöm és fogalmam sincs, mi lenne a jó. Válásról beszélni? Mikor hozza virágcsokrokat? Most lesz az évfordulónk, nemsokára. Ha elmegyünk vacsorázni (ilyenkor el szoktunk), álljak elő a válással? Mondjuk már felvetettem többször, de nem veszi komolyan. Azt gondolná, csak egy újabb hiszti.
Igen, ez így igaz, hiányozna, ha elválnánk. Hisz ő a legjobb barátom is egyben, s ha elválnánk, akkor is az lenne. Őt szeretem a legjobban a világon, anyámnál is jobban szeretem. Tudom, ellentmondásos ez az egész. De a szex nem kell vele. De tőle sem kívánhatom, hogy egy életen át szűzen éljen. Ezért örülnék, ha megcsalna.
Ugyanakkor az is igaz, hogy talán nemcsak a szexuális szerencsétlensége veszi el a kedvemet a dologtól. Valahogy olyan megbízhatatlan. Állandóan kiborít, felidegesít valamivel. Ilyenkor a kutyának sincs már kedve szexelni vele. A legrosszabbul a kioktatást viselem, a türelmetlenségét. Meg azt, hogy időnként elfelejti, hogy a világon vagyok. Ha nem jön időben haza, tuti, hogy fel sem hív. Én az értem, hogy segít sokszor a családjának. Féltékeny sem vagyok. De egy rohadt telefont azért meg lehetne ereszteni, hogy később jövök, ne várj. Nem? Vagy én vagyok nagyigényű? Tudom, a család az első. Jahh, én csak a felesége vagyok. Én nem tartozom a családhoz. Az biztos, hogy ha a nővére füttyent, ő ugrik. Soha senkinek nem mond nemet, csak nekem, inkább velem konfrontálódik. Másokkal soha. Mert nem tud nemet mondani. Lehet, hogy bennem van a hiba, de vannak megalázó helyzetek, amiket nehezen viselek. Illetve hát így, hogy a hátam közepére se kívánom. Úgy érzem, már elvadított magától folyamatos, kitartó munkával.

te karom!
2010. június 10. 00:35

hol látsz te ilyen feliratot, hogy álom nő vagy lábtörlő akarsz lenni?

fujj
2010. június 9. 23:12

magtalan rusnya liba!

pf
2010. június 9. 23:00

vigyázzon magára a rusnyaság a nyamvadt pasijával eggyütt!

karom
2010. június 9. 22:48

Csak engem irritál ez az álomnő vagy lábtörlő akarsz lenni felirat?Meg tudnám tépni azt a kapitális marhát aki kitalálta!

pf
2010. június 9. 22:45

hogy tud valaki egy ilyen rusnya libát megdugni

ahhaha
2010. június 9. 22:27

nemtudom milyen érzés ha a pasi orgazmus közben más nevet kiabál de nem is akarom megtudni irtózom az ilyentöl

Lucy
2010. június 9. 21:17

elkeseredettnek.
Tudom mit érzel! :-(
Én is el vagyok kenődve, mert a férjem menekül a szextől, fél a kudarctól, inkább bele se vág. Én viszont veled ellentétben vágyom rá, és szeretem őt, azt se akarom, hogy más nővel legyen, s én se kívánok más férfit.
Igaz, nálunk a cukor okozta potenciális probléma csinálja a bajt, de lehet lelki eredetű is, mert az előző kapcsolataiba szintén katasztrófa lehetett, és nem úgy viszonyul a nőhöz, a női testhez, mint egy átlagos férfi.

Szerintem ne a szexről beszéljetek, hanem a szétválás kultúrált formájáról. Nálatok annyi eséjt se látok, mint magunknál.

Annak nincs értelme, hogy éhezz és becsapd a másikat. Viszont a meglátásom szerint te szerencsés vagy, mert a kedvesed akar tanulni, akar téged, őt még lehet és kell tanítani, volna min humorizálni.
Nem mindegy mióta kinlódtok, és ha nincs türelmed hozzá és nem is kívánod, akkor korrektebb elválni.
Felnőtt emberek vagytok, ne raboljátok egymás éveit, ne tegyétek frusztáltá egymást.
Magam is nyűgös vagyok és bosszús, harapós, mert minden este pofára esem és már azt se tudom, milyen igazi nőnek lenni, de bízom abban, hogy meggyógyul és akkor nemi életünk is lesz. Engem az bánt inkább, hogy még pettingelni se hajlanó, hogy legalább enyhítsük ezt az állapotot.
Legalább egy kis csontot adna, hogy tudjak mibe kapaszkodni.
Te tudnál mibe, de fejbe már döntöttél! Legyen annyi vér a pucádba, hogy megmondod neki! kínos beszélgetés, az ilyentől sokan inkább menekülnek egy másik ágyba, mert az egyszerűbb, de gusztustalan lépés!
Ha félre menne, biztos zokul vennéd! Most csak azért mondod, hogy nem bánod, mert nyeregben érzed magad. Magadat nyugtatgatod.
Nem attól félsz legbelül, hogy a pasi nem bír téged kiheveni, mert élete nagy szereme te vagy, hanem attól, hogy megbánod. Az eset után más lesz a leányzó fekvése, talán féltékeny leszel, talán félsz az egyedülléttől, félsz, hogy senki nem szeret s kíván úgy, mint most ez a kis pióca, aki lankadatlanul próbálkozik.

Bár az én kedvesem erőlködne ennyire. :-(

karom
2010. június 9. 14:45

Nem értem miért hiszik egyes nők,hogy a pasijuk belerokkanna ha elhagynák,elválnának tőle! Válás után az ilyen ragaszkodó fajta pasi egy kicsit sirdogál,egy kicsit összeomlik aztán láss csodát egyszercsak új nővel kezd egy tökéletes kapcsolatot! Csak nehogy akkor jöjjön rá az ex,hogy kár volt elhagyni!

elkeseredett
2010. június 9. 13:48

Hát gyerekek, szégyen ide vagy oda, én hasonló cipőben járok, bár még csak gondolati síkon.
Még soha nem csaltam meg a párom, tudtommal ő sem. Bár néha kifejezetten azt kívánom, bárcsak csalna meg. Legalább néhány percre-órára boldog lenne.
Szeretem őt, de bizonyos dolgok éket vertek közénk már egy ideje. Főleg nekem vannak lelki nyavalyáim, ami sajnos már testi tüneteket is eredményez (betegségek, fájdalmak). Türelmem már semmihez sincs, őhozzá sem. A szex hiányzik, de nem vele. Ronda dolog ezt mondani, tudom. Gondoltam a válásra is, hogy tiszta lappal indulhasson mindegyikünk. De azt hiszem, ő "csak" hiányozna nekem. Viszont ő belerokkanna, ha elválnánk, tudom, mert nagyon szeret, én vagyok élete szerelme. Nem tehetem meg, hogy elhagyom, nem vétett (akkorát legalábbis) ellenem.. De a szex a hátam közepébe sem hiányzik vele. Nekem nagyszerű partnereim voltak őelőtte. Neki nem nagyon voltak kapcsolatai, talán egy-kettő. Nagyon gyenge az ágyban. Már kedvem sincs az egészhez. Tudom, ilyenkor azt szokták tanácsolni, hogy meg kell beszélni. Mit? Már sokszor beszélgettünk erről, de egy ideje már én nem akarok. Miről? Egy felnőtt férfinak azért illene tudni, hogy mi a jó egy nőnek. Őelőtte olyan pasijaim voltak, hogy egy szót sem kellett ezekről beszélni, minden jött magától és isteni volt a szex. Igazi nőstény voltam, most meg - mellette - sajnos egy fapina vált belőlem. Most vagy megcsalom, vagy így élem le a hátralévő életemet. De hát olyan öreg még nem vagyok. Már belekezdeni sincs kedvem a dologba. Minek? Úgyis kudarc a vége. Így legalább őt is megkímélem egy kudarcélménytől meg magamat is az ismételt csalódástól. Azt mondja erre, hogy kevés lehetőséget kap a bizonyításra. Ez így igaz, sőt már szinte semennyit. De már nem is hiányzik az érintése se. Elegem van a balfaszkodásaiból. Szégyen gyalázat, de ez van. Engem - komolyan mondom - már nem érdekelne egy kicsit se, ha megcsalna. Legalább ő jól érezné magát. Mert én el sem tudom képzelni, hogy valaha még lefeküdjek vele. Sokszor tettem meg vele kedvetlenül, örömtelenül. Nem annyira kötelességből, inkább azért, hogy neki jó legyen. Utána mocskosnak éreztem magam, mint egy prostituált. Nem pénzért tettem az igaz, mégis úgy éreztem magam, mint egy prosti. Hisz nem a vágy, a szerelem, a szenvedély vezérelt.
Iszonyú ez. Már nem is reménykedem semmiben.

csimpánz
2010. június 9. 13:37

A cikkben mintha egyik történetben azt olvastam volna, hogy a férj is tud az asszonyka szeretőjéről, hisz a barátja. Nos ilyenkor nem találom se gusztustalannak se felháborítónak, ahogy valaki ott az elején írta. Ha tud a házastárs a dologról, meg bele is egyezik, akkor nem hinném, hogy nekünk kéne hőbörögni miattuk. Bár ízlés dolga, de hát ők tudják, hogy nekik mi mennyit ér meg.
Pöcök, igazad van, ez nem iskolázottság kérdése.

nyalókázó
2010. június 8. 19:11

ez senkire nem tartozik hogy ki kivel kavar