Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi az igazság az életről

2009.12.02

Kép A világ színes életet hazudik neked. A tévé, a rádió, az újságok mind-mind boldogságot ígérnek, ha megvásárolsz valamit. Új
szerelmet, kibontakozást hazudik egy-egy új szexuális technika, illatszer által. Függetlenséget, szabadságot ígér… De mi a
valóság? A felgerjesztett vágyak, törekvések e színes forgataga mögött pusztaság lapul, életed pusztasága, amelyből
fájdalmasan hiányzik a szeretet, ahol a belső béke helyét az unalom és a nyugtalanság, a lelki növekedés helyét az ambíciók,
az önzetlen kapcsolatok helyét az érdekszövetségek foglalták el. Leterheltebb vagy, mint valaha, miközben szabadnak és
frissnek kell érezned magad, ha nem akarsz lemaradni… Miről is? - Ebben a pusztaságban életnek nyoma nincs… Mert a
KépLélek belső, jóra indító ösztönzéseinek követésében áll az igaz szabadság, a világ csupán szabadosságot tud nyújtani. A
szabadosság nem egyenlő a szabadsággal, hanem - az igazat megvallva - maga a rabszolgaság, ahol az ember önmaga
felszínességének, önző vágyainak, félelmeinek, sebeinek rabja. Aki átadja magát a bálványimádásnak (azaz az érzéki
örömöknek, hatalomnak, hírnévnek stb.) sosem fogja elérni azt a békét, boldogságot, teljességet és biztonságot, amelyet szeretne,
 hanem mélyen csalódni fog, közben pedig Képsokat árthat önmagának és környezetének.
A világ kedvezni akar neked. Nézd csak, milyen jó véleménnyel van rólad. Szerinte mindenre képes lehetsz, csak rajtad áll.
Csak emelkedj ki abból a lelki nyomásból, amit nevelés, erkölcs vagy bármi egyéb révén rád erőltettek! Ne legyen
bűntudatod, nem vagy bűnös! És bátran nyilvánítsd ki, ha valaki/valami nem tetszik neked, forgasd fel a rendet, hogy egy új,
általad is elfogadható állapotba jusson minden! Légy erős és bátor, mi tolerálunk téged…  Magadtól alig vagy képes ez ellen tenni, még a
legnagyobb erőfeszítések után is rendre elbuksz. Ezek szerint nem csupán rajtad áll, hogy mi lesz veled…
Az önmagunkkal folytatott küzdelem színtere Képelsősorban a türelem és az Istenbe vetett gyermeki bizalom lesz. A
szenvedélyt csak egy másik szenvedéllyel lehet meggyógyítani, az eltorzult szeretetet nagyobb szeretettel, a negatív
viselkedést pozitív viselkedéssel, amely nem elutasítja, hanem befogadja az elsőben meglévő vágyat. Az olyan erőfeszítés,
amely közvetlenül lép fel a negatív viselkedéssel szemben anélkül, hogy figyelembe venné a benne rejlő várakozást, a
felismerhető pozitív szükségletet, nem biztosít tartós megoldást.
Sokan mondják: nekem tulajdonképpen nincs bűnöm. Én rendes ember vagyok és szeretetreméltó. Szinte észre sem veszik,
Képhogy veszekednek, gyűlölködnek, még legszűkebb családjukban is viszály jár a nyomukban. Míg a maguk baját az egész
földdel hordoztatni akarják, a másokéra legyintenek. Érzéketlenek az emberek szenvedései iránt. Részvétet kérnek részvét
nélkül, szeretetet szeretet nélkül. Ítéletet mondanak, de magukról nem tűrnek kritikát. Igen, az ilyen ember képmutató.
Valójában nem ismeri önmagát, egyszerre szorong és álmodozik - hát ezt az álmát mutogatja. Pedig ő is egy szeretetreméltó
ember. Jobb ha tudod, csak addig kellesz neki, amíg van valamid. Kifoszt, kiszipolyoz, s aztán
félredob. Semmit sem kérhetsz ingyen! S ha mindenedet odaadod, akkor sem kapod meg azt, amit ígér: nem leszel bűn
Képnélküli, nem leszel nyugodt és békés, nem leszel örömteli, s főleg: nem leszel szeretve. A világ mai Münchausen bárói persze
szeretnék ezt a kellemetlen tényt elhallgattatni - s helyére a saját meséiket ültetni a sikeres emberről, az önmegvalósításról
meg még sokféle szép, okos és hazug dologról. S míg megpróbálod kihúzni magad e mesék által a kútból, csak még jobban
lesüllyedsz, a fulladásig. Ki jön utánam a kútba? Ki szabadíthat meg?  Hallgatni fognak. Te ne hallgass senki másra, csak magadra! Nap, mint nap adj értelmet az életednek, tedd azt tartalmassá, színessé!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.